Az európai munkavállalók többségének nem a munkájuknak megfelelő a szakképesítése
Budapest, 2017. június 15.
Hogy áll a képesítések terén a munkahelyén? A havonta megjelenő kérdéssorozatunkban, májusban arra voltunk kíváncsiak, hogy az európai munkavállalók mennyire érzik magukat szakmailag megfelelően képesítettnek munkahelyükön. Ausztria a középmezőnyben végzett a képesítések terén – minden harmadik munkavállaló rendelkezik a megfelelő képesítéssel.
Bécs; 2017.05.22. Ausztriában a munkavállalók, a képesítésük alapján elfoglalható pozíciók alapján az európai középmezőnyben helyezkednek el. A legújabb Jobswype kérdőív kiértékelését követően elmondhatjuk, hogy a legtöbb európai országban (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Németország, Magyarország, Írország) átlagosan a munkavállalók egy harmada túl, -alul, vagy megfelelően képesített az adott munkaterületen. Nagyobb eltérések csupán a svájci és a romániai munkavállalók esetében említhetünk meg, ahol a felmérés alapján a megkérdezettek 55 és 53%-a tökéletes képesítéssel rendelkezik munkahelyén, míg Lengyelországban szintén átlag feletti, 43%-os a megfelelő végzettséggel rendelkezők száma. Nagy-Britanniában csupán a megkérdezettek 24%-a véli magát túlképzettnek, amely kicsivel az Ausztriában regisztráltaknak (44%) a felét teszi ki.
Szakképesítés megfosztása
Christian Erhart, a Jobswype ügyvezetője szerint: „Az egyik legfontosabb faktor, amely hozzájárul, hogy a munkavállaló jól érezze magát munkahelyén, az elégedettség. Ha túl jó az adott munkára az alkalmazott, hamarosan jelentkeznek az első jelek, amelyek az elégedetlenségre utalnak. Pontosan hasonló eseményeket figyelhetünk meg, ha az alkalmazott alulképzett, és a szakmai hiányosságok miatt sok hibát vét. Sem az alul, sem a túlképzett munkavállaló nem jó előhírnökei a produktív munkavégzésnek.”
A kérdőív adatai egybevágnak a korábban az ORF által közölt, SORA (Institute for Social Research and Consulting) által közölt adatokkal, amely 15%-os osztrák munkavállalói létszámról számol be. Az okokat a munkaerő piacon egyre nagyobb számban megjelenő diplomás munkaerővel magyarázzák. A frissen végzett diplomások, gyakran kompromisszumokat kénytelenek kötni, hogy elhelyezkedjenek a diploma megszerzését követően, így sok esetben olyan állásokat is elvállalnak, amely jóval a képesítésüknek megfelelő pozíciók szintje alatt van. Túlképzetten, vagy kompromisszumokra hajlóan kell megküzdeniük azoknak a nőknek is a munkaerőpiacon, akik éppen a gyermekvállalást követően térnének vissza a munka világába, illetve hasonló helyzetben vannak azok a gazdasági bevándorlók is, akik gyakran mindenüket maguk mögött hagyva, egy új élet, új munkalehetőség reményében hagyják el hazájukat, lemondva esetleg diplomás, vagy egyéb szakképzettségnek megfelelő állásukról. Amennyiben a meglévő képesítést nem, vagy csak kevésbé értékelik, beszélhetünk a szakképzettség megfosztásáról.
Fizetett továbbképzés
Christian Erhart szerint, a munkaadóknak mindig figyelniük kell arra, hogy az általuk alkalmazottak rendelkezzenek a mindenkori pozíciójuknak megfelelő képesítésekkel. A jó vezetők ismérve, hogy az alkalmazotti éves megbeszélések alkalmával, mindig rákérdeznek a továbbképzési kívánságokra. „Ez egy jó út a cégek életében, hiszen a tisztelet és megbecsülés jelét mutatja a munkavállaló irányába” – vélekedik Erhart.
A cégek részére képzési támogatást nyújt az osztrák munkaügyi hivatal (AMS – Arbeits Markt Service). A támogatás fedezi az alacsony képzettséggel rendelkezők, vagy idősebb munkavállalók továbbképzését, így azok nagyobb eséllyel kapnak megfelelő állást a munkaerőpiacon. A hivatal így próbálja javítani a foglalkoztatottság mértékét, a biztos munkahely meglétét, a szakmai előrelépési lehetőséget és az állandó bevételi forrást biztosítani ennek a célközönségnek.
Ezt a felmérést a Jobswype 2017 áprilisában végezte, amelyben 750 felhasználó vett részt.
Jobswype kérdőív 2017. Április: Túl, vagy –alulképzett a munkához? A jobswype.net online állapotfelmérése Európában – Csak Csehországban és Szlovákiában többségben a megfelelően képzettek
Photo material
Az európai munkavállalók többségének nem a munkájuknak megfelelő a szakképesítése