Az alkalmazottak, vagy a szabdúszók élnek jobban?

Budapest, 2018. március 1.

Az alkalmazottak, vagy a szabdúszók élnek jobban?

A szomszéd fűje mindig zöldebb, tartja a mondás. Nagyon jól értelmezhető ez a megfigyelés az alkalmazott-szabadúszó viszonylatban is.

Mindkét oldalon úgy gondolják, hogy a másik csoport tagjainak sok esetben jóval könnyebb dolguk van. Egyértelműen senki javára nem dönthetjük el a vitát, ugyanakkor itt is érvényes az az állítás, amely szerint minden csupán nézőpont kérdése. Mindkét alkalmazásformát nagyító alatt vizsgáljuk meg következő blogbejegyzésünkben, majd az olvasóra bízzuk, melyik lehetőséget találja üdvözítőbbnek.

Szabadúszóként egyáltalán nem kell tartani a főnök által megszabott határidőktől. Az idejét mindenki magán osztja be úgy, ahogyan azt szeretné. Hasonlóan hangzanak a kilsék, amelyeket az alkalmazottak mondanak a vállalkozókról – szárnyakat adhat a motivációnak, ha a magad főnöke lehetsz. Nincsenek sem idegesítő kollégák, sem követelőző, igazságtalan főnökök. Minden alaklmazottnak van története, amelyben vagy a főnökével, vagy a kollégájával keveredett konfliktusba. Leggyakrabban a főnök irreális kívánságairól, vagy éppen azokról a kollégákról, akik nem éppen csapatjátékosok, szólnak a történetek. Ilyenkor természetesen csábítóan hat egy olyan munkavégzés lehetősége, ahol a magunk szabályai szerint, saját ritmusban dolgozhatunk, vagy esetleg a reggeli dugót elkerülendően, egyszerűen tovább alszunk, mert nincs konkrét munkaidő.

A másik oldalon azonban ott van a bizonytalanság. Nincs fix havi bevétel, amire mindig számíthat a vállalkozó. A bevételek mértéke esetről-esetre erősen váltakozhat. Nagy átlagban tekintve azonban az erősebb és gyengébb hónapok kiegyenlítik egymást. Az egyik negatívuma a dolognak, hogy ugyan a szabadúszó bármikor vehet ki szabadságot, az eltel időszakra azonban nem jár fizettség, mint ahogyan a betegszabadság alatt sem. Minden munka nélkül töltött nap bevételkiesést jelent, hiszen a vállalkozó számára leginkább igaz az idő pénz megállapítás. A szabadúszóknak a nyugdíjra szintén maguknak kell gondolniuk. Számukra nincsenek általános szerződések, amelyekben szerepelnek az előre meghatározott munkaidő, a fizetés, vagy előléptetés szabályai. Másfelől a fizetésük a teljesítményen, szakmai tapasztalaton, és a tárgyalási készségen alapszik. Így jóval többet kereshetnek, mint az alkalmazottak, akik a biztonságra szavaztak.Az, hogy melyik foglalkoztatottsági típus jobb, erősen függ a személyi beállítottságtól. Jó munkamorállal, szakmai tudással, és tapaszatlattal minkét esetben sikeresek lehetünk.

Photo material

Show blog posts